’56 hőseire emlékeztek2021. október 22. (péntek) 18:06„Fontos a nemzeti emlékezet, ami visszarepít minket oda, ahol a történelmet bátorsággal írták” – fogalmazott dr. Varga Judit igazságügyi miniszter, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének 65. évfordulója alkalmából – a megyei önkormányzat és a kormányhivatal által – rendezett ünnepi közgyűlésen.

2268_5.jpg

„Mi az ára a szabadságunknak, mi vezet ehhez a katartikus élményhez?” – tette fel a kérdést ünnepi beszédében dr. Varga Judit igazságügyi miniszter. – A mi 56-osaink áldozata világtörténelmet formáló erővel bírt. Ezért fontos, hogy október 23-a ne csak egy emléknap, ne csak egy megszokás legyen. ’56 üzenete az is, hogy mindig lesznek olyanok, akik rabigába akarják hajtani a szabadságot, és mindig szükség lesz olyan bátor nemzedékekre, akik ezt nem hagyják, akik nemet mondanak az elnyomásnak, akik a végsőkig harcolnak, ha kell – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve: „ezért is fontos a nemzeti emlékezet, ami visszarepít minket oda, ahol a történelmet bátorsággal írták”.

2268_2.jpg

– Emlékeznünk kell azokra, akiknek köszönhetően ma itt állhatunk, és tiszta szívvel mondhatjuk ki: éljen a magyar szabadság! De nem elég csak emlékezni, le kell vonni a következtetéseket, hiszen napjainkban is releváns a kérdés: maradjunk-e szabad, önálló ország. Az internacionalista ideológiák mit sem változtak. Ennek a törekvésnek a képviselői a szuverén nemzetállamokat inkább problémának látják, mert azok önállóak, van véleményük, ragaszkodnak identitásukhoz, és nem szeretik, ha a jogaikat csorbítják – mondta ünnepi beszédében dr. Varga Judit.

2268_8.jpg

Az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: „Brüsszelben sokan azt mondják, a magyarok túlságosan görcsösen ragaszkodnak a szabadságukhoz. 1848-nak és 1956-nak köszönhetjük, hogy a magyar immunrendszer nagyon erős, ha a nemzet szabadságáról van szó. Ez az erő abból fakad, hogy míg más országok örökségbe kapták, addig mi kiharcoltuk magunknak a saját szabadságunkat. Ezért is olyan határozott a fellépésünk, ha Brüsszelben a szuverenitás kérdésére kerül a sor.”

Dr. Varga Judit arról is szólt, mennyire büszke miskolci gyökereire, arra, hogy a város milyen kiemelt szerepet vállalt az ’56-os események sorában. – A mi feladatunk ma az, hogy továbbépítsük hőseink üzenetét, a hazáért való önzetlen cselekvést és önfeláldozást – zárta gondolatait az igazságügyi miniszter.

2268_6.jpg

– Ők a mi hőseink, akik mindenkinél jobban tudták, mit jelent a nemzeti önrendelkezés, amiért életüket adták – ezt már dr. Alakszai Zoltán kormánymegbízott mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről. Mint mondta, tudatosítanunk kell magunkban, mi vagyunk az örököseik. – A világ azonban megváltozott, és megváltoztunk mi is. Ma már szabadon elmondhatjuk a véleményünket, szabadon gyülekezhetünk, szabadon választhatunk vezetőket, szabad a sajtó, szabadon gondolkodhatunk a világról, egy fiatal ma minden lehetőséget megkap, hogy családot alapítson, minden lehetőség adott a munkához jutáshoz – hangsúlyozta, kiemelve: „ma már minden, amiért az őseink 65 évvel ezelőtt az életüket adták, természetes.” Hozzátette: minden nap ugyanúgy meg kell küzdenünk a szabadságunkért, az önrendelkezésünkért, minden nap dolgunk van, mert az ’56-os fiatalok áldozatai erre köteleznek minket.

2268_9.jpg

„Az '56-os hősök meghozták döntéseiket. Nem hezitáltak sokat. Most rajtunk a sor, hogy minden nap megcselekedjük, amit a haza megkövetel. Cselekedjük hát meg!” – zárta gondolatait a megyei kormánymegbízott.

2268_7.jpg

– A forradalmi események – vidéken a legnagyobb létszámban – megyénkben bontakoztak ki, és itt is tartottak a legtovább. Miskolcon, Ózdon, Mezőkövesden, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen vagy Putnokon ugyanolyan lelkesedéssel álltak a forradalmi eszme mellé, mint a fővárosban. Ezzel összhangban sajnos a megtorlás is itt kezdődött meg, az országban elsőként… – kezdte az ünnepi közgyűlést megnyitó beszédét Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke.

„Van egy olyan jelenség, amelyet egyszerűen csak úgy hívunk: a hely szelleme. Talán nem is lehetne alkalmasabb hely ma, mint a Megyeháza, hogy számot vessünk a múlttal. Amint beléptek az épület területére, egy díszkaput láthattak maguk előtt. Ennek a díszkapunak a 2 évvel ezelőtti rekonstrukciójakor, a felső festékréteg alatt puskagolyó nyomait fedeztük fel. Ezek a 65 évvel ezelőtti nyomok emlékeztetnek minket a lélekből felszakadó, elnyomást megelégelő harcra. Ebben az épületben végezte ugyanis munkáját a forradalom és szabadságharc idején a Megyei Munkástanács, Babits László elnökletével” – részletezte a Megyeháza október 23-ai jelentőségét az elnök. Hozzátette: „Ne feledjük azonban, hogy a falak súlyos emlékeket is őriznek. A Rákosi rendszer tragikus kettősségét mutatja, hogy amíg a hivatal emeletein a szocializmus eszményét reprezentálták és a magas rangú elvtársakat fogadták, addig az alattunk lévő pincelabirintus fogdaként és kínzóhelyiségként funkcionált.”

2268_3.jpg

„1956 az első lépcső volt a szabadság felé. Egy hosszú folyamat kezdete. Megtanultuk, hogy a döntéseinknek súlya van, hiszen azok következményeivel egy nap majd gyermekeinknek és unokáinknak kell elszámolnunk. Én pedig azt hiszem, hogy a bátorság, amellyel 1956 forradalmárai csatába indultak, egy új korszak alapjait teremtette meg. Mi pedig nem lehetünk méltatlanok ehhez az örökséghez” – zárta gondolatait az elnök.

2268_4.jpg

Az ünnepi beszédeket követően átadták a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díját, amit 2021-ben posztumusz Koncz Ferencnek ítéltek oda.

Vissza