Egykori érseki Dézsma pince és borház jelenleg Sópince és helytörténeti gyűjtemény

Kategória: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
Cím/hely: Harsány
Weboldal: www.harsany.hu

Harsány község gazdaságtörténete a kezdetektől szorosan kapcsolódott az egri püspökség uradalmi gazdálkodásához. Barkóczy Ferenc egri püspök hivatalba lépésével racionális gazdálkodás kezdődik az egész uradalomban. A harsányi birtokon megindított fejlesztésekhez tartozott a nagypince megnövelése is. Tervezésének, kivitelezésének dátumáról, körülményeiről nincsenek konkrét adatok, így csak utalásokat ismerünk arról, hogy Barkóczy a pincét ezer gönci hordó bor befogadására tette alkalmassá. A munkát az egri püspöki pince bővítésével összhangban végezték 1755 és 1759 között. Egy később keletkezett iratban az olvasható, hogy 1759-ben, tehát az akkor már elkészült nagypincében 1040 urna (hordó) bor állt.

Az Eszterházy püspök halála után 1799-ben készített birtokleltár és leírás három borházat is említ. Közöttük első a dézsmapince fölött emelkedő borház, mind a háromból a legnagyobb. A kőfalazatú, zsindellyel fedett 5 vasrácsos ablakkal ellátott épület alatt húzódik a pince, ami ekkor 4 ágú és 7 keresztfolyosós pince, kapacitása 2500 urna (hordó).

Az építmény két részből tevődik össze, az egyik a négyágú és hét keresztággal megszerkesztett pincerendszer, melynek ágai közös előtérbe torkollnak, ahonnan a műszaki felmérésen jól láthatóan egykor három kijárat nyílt. Jelenleg kettő használaton kívül van, csupán egy vezet ki a borházba. A másik két kijáratot bizonyára azért falazták be, mert előttük húzódik a borház alapfala; akkor volt tehát létjogosultságuk, amikor a borház ebben a formájában ott még nem állott. A két vakajtóval ellátott ág egyébként szélesebb a másik kettőnél, s ezek a tények arra engednek következtetni, hogy a négy ág nem egyszerre, nem egy időben épült. Valószínűleg a bal oldali két ág a fiatalabb, minthogy a mai egyetlen bejárat ide vezet. A jobbszélső ágból kis fülke nyílik pálinkás edények számára.

Az építmény második része a föld felszínére emelt borház. A téglány alaprajzú épület hosszanti főhomlokzata négytengelyes, két ablakkal és két ajtónyílással. A két ajtó kőkerete félköríves. A kőkeretes ablakokon kovácsoltvas rács található, a bal oldali bejárati kőkeret zárókövén alig olvasható vésett évszám: 1735.

A borház belseje jelentős átalakításokon ment keresztül, például a jobb oldali felében cselédlakást alakítottak ki.

/Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince című munkája alapján/

Harsány Község Önkormányzata hosszú ideje foglalkozik a dézsmapince felújításával, megfelelő hasznosításával. 2006-ban első lépésként az önkormányzat megvásárolta a korábbi cselédlakást.

2008-ban elkészült az épület statikai megerősítése. Új teherhordó falazat és födém került megépítésre. 2013-ban a pince teljes körű helyreállítása és infrastrukturális fejlesztése keretében két ágában sópince, a borház baloldali részében igényes fogadótér, helyi termékeket is forgalmazó üzlet és parkoló került kialakításra. 2015-ben – az épület további felújítását, tetőszerkezetének cseréjét követően – helytörténeti gyűjtemény létesült a borház jobb oldali részében.

A HARSÁNYI SÓPINCE nemcsak a folyamatosan fejlődő település egyik legvonzóbb turisztikai látványosságává vált, hanem a természetes gyógyulás és egészségmegőrzés egyedülálló gyöngyszeme is az országban. Az összesen 250 MÉTERHOSSZÚ 4 ÁGÚ középkori uradalmi pincéből kialakított sópincébe a gyógyhatás egyenesen az erdélyi parajdi sóbányából érkezett. A parajdi só a legjobb minőségű a világon, és évszázadok óta vonzza egész Európából a gyógyulni vágyókat. A Harsányi Sópincébe 40 TONNÁNYI PARAJDI SÓT építettek be. A tágas pinceágban lévő játszótér teszi a gyerekek számára vonzóvá, különlegessé ezt a varázslatos, földalatti világot. A sópince relaxációs ágában pedig SEJTFREKVENCIÁS, PULZÁLÓ MÁGNESTERÁPIÁS KEZELÉSEKET vehetnek igénybe a légzőszervi, a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.

59_0_t 59_1_t
 


Források:
- Takács László -Kovács Zsolt: Harsány története Harsány Község Önkormányzata 1998. 92-104. old.
- Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince: Adatok az egri érsekség borgazdálkodásának történetéhez A Heves Megyei Levéltár Közleményei 1993.